A pálinka csak egy kattintásra!

A shop.palinkarium.hu elkötelezett a kulturált alkoholfogyasztás iránt. Szeszesital fogyasztását 18 éven aluliak számára nem ajánljuk.

Már elmúltam 18 éves:

IGEN, MEGNÉZEM A WEBLAPOT NEM

Kérdése van? +36-70-946-8386

Hasznos

A XXI. Század elején jelentősen megnőtt a fogyasztói kereslet a különleges élelmiszerek iránt, egyre nagyobb jelentősége van a nemzeti sajátosságokat képviselő, egyes régiókra jellemző, több generációs, hagyományos módon előállított élelmiszereknek. Ilyen hagyományos magyar élelmiszer a gyümölcspálinka.

A pálinka régen:

A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik, mégpedig Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné köszvényét gyógyították aqua vitae –vel (azaz aqua vitae reginae Hungarie 'magyar királyné életvize'). A pálinkafogyasztás elterjedése abból is látszik, hogy az 1600-as években az akkori Magyarország területén már több mint százezer pálinkafőzde működött. A ma ismert dokumentumok szerint a Békés megyei pálinkafőzés kezdetét 1735-től számítják. Ekkor ugyanis báró Harrucken János György – aki 1720-ban hűbéri birtokként megkapta Békés megye uradalmi jogát – a Gyulai vár északkeleti szárnyában pálinkaházat létesített.

A gyümölcspálinka – ha szakszerűen, megfelelő technológiával készítik – igen értékes, aromaanyagokban gazdag, jóízű ital. A legízletesebb pálinka félék Magyarországon találhatók, ahol a gyümölcsből készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon. Nem olyan meglepő ez, ha belegondolunk, hogy a magyarországi alföld klímája kifejezetten kedvez a gyümölcs, kiemelten a kajszibarack, szilva, cseresznye, eper, körte, termesztésének. Értékeiben vetekszik a már évszázadok óta elismert skót whiskyvel, a francia cognack-al, az olasz grappával, a görög ouzóval, a német kornnal, hogy csak néhány híres, jellegzetes nemzeti italt említsek. Sajnos a magyar pálinkának egyelőre még nincs ilyen híre, pedig megérdemelné. A 2000-es évek előtti időben sok olyan szeszesitalt is pálinkának neveztek, amely sem minőségében, sem előállítása alapján nem lehetett volna az. Ráadásul az igazi pálinka olyan rossz minőségű volt, hogy igényes fogyasztó nem is vásárolta, nem is kedvelte, sőt le is nézte. Elterjedt volt az a vélemény, hogy kulturált ember nem iszik pálinkát.

Mit nevezünk ma pálinkának:

A szakma már régóta szorgalmazta a jellegzetes magyar gyümölcspálinka értékeinek elismerését. Ezért a garantált minőség érdekében módosították a „Magyar Élelmiszerkönyv” (élelmiszerszabvány) vonatkozó irányelveit, és 2002. július 1-jétől csak a 100%-ban gyümölcspárlatot tartalmazó ital viselheti a pálinka nevet, megkülönböztetve a kereskedelmi (kommersz) és a különleges (vágott) italféleségektől. Ennek bevezetése nyomán az Európai Unió elfogadta a pálinka név kizárólagos magyar használatát, vagyis a pálinka Hungarikum!

A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről. Ez alapján kizárólag csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek:

 Magyarországon termett gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülnek
 Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták
 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak
 Minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek

Kisüsti vagy tornyos?

Míg régen csak kisüsti pálinka létezett, ma már tornyos pálinkákkal is találkozunk. Mind a kettő pálinka, de más más főzési módot takar.

Kisüsti pálinka:

A kisüsti technológiánál a rézből készített főzőüst maximum 1000 literes lehet. A technológia lényege, hogy a lepárlás két lépésben történik. Az első lépésben létrejött párákat, alszesznek hívjuk. A második lépcsőben ezt az alszeszt a finomító üstben újra desztilláljuk. A cseppfolyósodott párák első pár litere, nagyon erős 80-90%-os szeszfokkal bír. Ez a frakció az előpárlat, más néven /rézeleje/. Ezt gondosan el kell választani a középpárlattól, ami gyakorlatilag maga a pálinka. A lepárlás során ebben található meg számunkra a legfontosabb íz, aroma illetve illat komponensek, melyek meghatározzák a pálinka gyümölcsösségét, karakterisztikáját. A kisüsti technológia fontos tulajdonsága, hogy a lepárlás során az alkoholfok folyamatosan csökken, így a főzőmester állandó jelenléte, odafigyelése szükséges. Ahogy csökken az alkoholfok, úgy jelennek meg a párlatban a nehézkes, kozmás, savanyú illatok, melyeket utópárlatnak hívunk, melyet szintén el kell választani a középpárlattól. Rendkívül nagy szakmai hozzáértést igényel ennek pontos elválasztása a pálinkától, mivel ez döntő befolyással bír a végtermék minőségében. Az így készült pálinkák főbb jellemzői: illatában gyümölcsös, lekváros, mély illatokat produkál. Ízében: telt, fajsúlyos, széles, gyümölcsös, bonbonos jegyeket hordoz.

Tornyos, oszlopos technológia:

A főzőüstöknek itt is rézből kell, hogy készüljenek. A réz részt vesz a kellemes aromájú illatanyagok képzésében. Fontos szerkezeti elem az üstre vagy mellé szerelt deflegmátorral egybeépített aroma- és alkoholkoncentráló oszlop. Kialakítását tekintve 2-3-4 tányéros lehet. Egy-egy tányér egy egyszerűbb desztillálóüst szerepét tölti be. A gyümölcs típusának és az előállítani kívánt párlat féleségének megfelelően megválasztják az optimális tányérszámot, és a kívánt tányéronkénti folyadékmagasságot. E technológia alkalmazásával egy lépésben a tányérok aktivizálásával és a hőmérséklet kellő megválasztásával 90-92 vol. %-os, finomszesz minőségű aroma dús, tiszta pálinkát kapunk. A főzőmesternek e főzési technológiánál csak az érdemi munkára kell figyelni, viszont továbbra is az ő feladata az elő-, közép-, és utópárlat elválasztása, ami a végig egyenletes alkoholkoncentráció miatt lényegesen élesebb jobban megkülönböztethető. Az oszlopos technológiával főzött pálinka jellemzői, hogy illatában a párlat friss, üde, élénken harsány, parfümös, míg ízében kevésbé testes, kissé neutrális.

Mikor fogyasszuk a pálinkát, és hogyan?

Mi azt gondoljuk, hogy a pálinkát nyugodtan lehet akár reggel napindítóként, étkezés előtt étvágyfokozóként vagy utána emésztést segítőként fogyasztani. Egy jó baráti beszélgetéshez pedig kitűnő társasági ital.

Ideális hőmérséklete 16-19 C°. Tévednek azok, akik hűtve vagy esetleg fagyasztóból kivéve fogyasztják, hisz valódi zamata, gyümölcsössége, illata a hidegben bezárul, rejtve marad.

Nagyon fontos a pohár alakja, amiből kóstolunk. A jó pálinkás pohár az ún. tulipán kehely. Az alul öblös, felfelé szűkülő szájú pohár kiválóan vezeti az illatokat az orrunk felé.

A pálinkát nem ajánljuk gyorsan felhajtani. Érdemes kóstolgatni, ízlelgetni, hiszen csak így élvezhető igazán a minősége. A pálinka illata a gyümölcs vagy a virág illatát kell, hogy előidézze bennünk, majd csak ezt követheti az ízlelés, melyeknek határai szélesek. A gyümölcs ízének érzetét a nyelven, a garatban nyújtott bársonyosság és a kellemes hosszan tartó utóíz a jó minőségű pálinka legfőbb jegyei. Itt érezhetünk akár citrust, csokoládét, lekvárt, mandulát, vaníliát, fűszereket, fanyar és édes ízvilágot.Ha a pálinka hibátlan minőségű, akkor néhány perccel a fogyasztása után is érezhetjük, hogy milyen kellemes illatok szabadulnak fel az üres pohárból. Ilyenkor találkozhatunk a gyümölcs legkarakteresebb alkotóelemeivel, amelyek sokat érnek, és fontos minőség meghatározó tényezőként is szerepelnek.

Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a pálinkakészítés egy külön tudomány, két egyforma főzet nem létezik. Minden gyümölcsfajta más, és minden pálinkafőző mester más pálinkát készít. Felfedezni, összehasonlítani, megkóstolni a pálinkafajtákat ugyanolyan élvezetes lehet, mint a legjobb borok kóstolgatása.

Céginformációk

Tel.: +36-70-946-8386

Békési Pálinkárium Kft.
1145 Budapest, Torontál utca 51/a

Ha tetszik áruházunk, keress minket a Facebookon is.